A művészet nem ismer határokat. Amikor pár színes négyzet, egy vécécsészé-szökőkút, néhány lenyúzott húscafat vagy a népzene elismerendő alkotásoknak számítanak, akkor mi már semmin sem csodálkozunk. Az a gondolat azonban, hogy az emberi fej függőleges kettéfűrészelésével bemutatható büntetőjogi elmélet tulajdonképpen maradandót alkotott, elsőre még minket is meglepett. Larione nevű kedves olvasónk levele magáért beszél.

Véres részletek a továbbra kattintva!

A minap dr. Busch Béla által szerkesztett, HVG Orac kiadású Büntetőjog -általános rész c. könyvet olvasgattam, mikor a következő bekezdésen akadt meg a szemem:

"Az emberi akarat jogszempontú kettébontása tényállástanilag azt jelenti, hogy az akarati forma a cselekmény részeként a tárgyi oldalra kerül, az akarati tartalom pedig a bűnösség alkotóelemeként az alanyi oldalra soroltatik. Olyan ez, mintha az ember fejét függőlegesen kettéfűrészelnék, és eszerint a képlet szerint az egyik fél a tárgyi oldalra, a másik fél pedig az alanyi oldara kerül. A kauzális cselekménytan ezzel a művi kettébontással maradandót alkotott."

Ez a könyv, melyet elismerésre méltó precizitással írtak meg a t. szerzők, tárháza a tudományos, nehezen emészthető szövegeknek. Hamar belefásulna az ember, ám a véresen valósághű hasonlatok plasztikusan érzékeltetik, milyen izgalmas dolog is a büntetőjogtudomány. Azonnal belopja magát a szívünkbe még a kauzális cselekménytan is.